Zoli egyébként volt, nem is olyan régen, Kiskőrösön.

Galambos úrral van egy megkezdett beszélgetésünk Petőfiről. Úgy látja, rendesen meglovagolta a forradalmat a verseivel.

Szerintem Szendrey Júlia vagány csaj lehetett. Akkor Sándorunk sem lehetett valami kispályás.

Ez a két vélemény – ezt néha elővesszük különböző szövegkörnyezetben.

Mondjuk, én bírom nagyon a vagány csajokat.

Nem tudok másra gondolni. Beléptem és ezt láttam. 

Persze tudom, hogy Porfény, szóval rajzolt megint. Tényleg szépen bánik a szénnel.

Aztán mindenben a zongorát kerestem. Ahogy megcsillan a billentyűkön a fény.

Aztán volt megnyitó. Én is elengedtem a zongorát.

Olyan érdekes érzés volt. Ismerem András motívumait, ismerem a kiállítóhelyet. Otthonos. Azt, hogy jó kiállítás lesz, azt tudtam. Hogy a bor is jó lesz, azt is – András ad erre.

Vártam egy kis katarzist. Mindig ezek az elvárások – borzasztó. De csak a nyugodtság volt.

Ahogy egy versenyzongora – szépen, nyugodtan, méltóságteljesen fekete.

Aztán elindultam haza. Az utcán egy földszinti ablakból egy bús szerelmes szám szólt.

Aha, igen, olyan mintha András képein is ilyen szűrődne át – csak egy szál zongorán, lágyan, halkan – olyan valóságosan.

Gondolom, Sándorék aznap is ellátogattak a Pilvaxba. Belenéztek a Pesti Hírlap és Nemzeti Újság aznapi számaiba. Lehet akkor még rövid u-val írták.

Lehet, kértek egy kávét – azt kérdi a barista, aki akkor még nem is tudta, hogy ez a neve annak, aki kávét főz; egy jó bécsit melanzsot? Piff, már kapott is egy pofont.

Gyorsan felállították a Nemzetőrséget. A 12 pont ötödik pontja alapján. Legyen az, hogy a 20-50 év közötti egészséges férfiak, ha fél jobbágytelek nagyságú birtokkal, illetve 200 Ft értékű ingatlannal rendelkeznek, lakhelyükön végzendő nemzetőri szolgálatra kötelezzük. Ez jó, legyen így. Aztán erélyesen lépjenek fel a bécsi kávé ellen. Legyen inkább olasz. Vivát Garibaldi! Na így indult az olasz kávékultúra.

János írjon egy verset nekik. Na, el is küldetek egy fiút Aranyhoz. Egy másikat Heckenasthoz – készüljön, mert Arany verset is kell nyomtasson. Gondolom innen indult a Boy Szolgálat.

Csak, hogy lássuk, mi minden hozománya van egy szabadságharcnak.

Később elküldtek egy coachért is, hogy a víziót rendesen megálmodják.

Képzeld el Galambos úr!

Nagyon szeretem ezt a Képzeld el-t!

Létezik olyan hely hogy az űr csendje

ott szokás tesztelni mindenféle

technikai izék mosógépek

motorok zajtalannak vélt dolgok saját zajszintjét

állítólag élő ember mindössze percekben mérhető

ideig bírja csak bent egyedül

mert ott még a saját véráramlását

is fülsiketítő zajnak éli meg

és eltorzult arcú ordítozóvá válik minden gondolat

az űr csendje hm mondják

azok akik kint jártak

hogy elképzelhetetlenül zajos világban élünk

még a legnagyobb csend is

amikor éjjel végre elcsitul a világ

egy nyüzsgő nagyváros délutáni csúcsforgalma

a riói karnevállal a kellős közepén

ahhoz a csendhez képest

hát nem tudom

ez az egymással aszinkronban lévő szuszogás

ami észrevétlen csúszik össze és lesz

párhuzamban egymással

hogy aztán mint egy kortárs táncszvitt

kerülgesse egyik a másikát

mint két egymás nélkül árva szólam

hol pajkosan hol egy-egy álomból kilógó

mondatfoszlánnyal megszakítva-színezve

hogy az aznap lenyomataként drámaivá vagy épp

kiröhögnivalóvá tegye a pillanatot

míg végül magam is öntudatlan elernyedek

és a napvégi bágyadtságtól kisimulva

egyenletesen sóhajtok bele a hétköznapi zeneműbe

szóval barátom e nélkül a zaj nélkül

minden egyes alkalommal üresebbre ürül

a mindent bepárnázó csend

űrebbé az űrnél.

Ma innovatív nap volt a Szöcsinél – részleteket nem árulhatok el. Csak ennyit, vagy még ezt sem, de megteszem.

Mindig olyan jó hangulat van náluk, vagy ahol valamit csinálnak.

Szeretem őket.

Edit mindig nagyon kedves. Olyan természetesen. Nem is csodálom, hogy annyira jó italokat készítenek.

És mindig valami újban is gondolkodnak. Azt is szeretem. A Wostok üdítőt is ők hozták be. Szerintem remek italok. Mindig olyan italok, amik kicsit mások, nem olyan édesek, de kifejezetten izgalmas ízek.

Összegezve az a belülről jövő kedvesség, elfogadás, meg bizalom kisugárzik – és a termékeik is pont olyanok.

Aki meg szereti ezt, ugye legelészhet - akár velük is - biztos szívesen látják.

Szeretek személyeket összekötni. Mindig olyan jó dolgok sülnek ki belőle.

Jó pár éve összekötöttem Gézát, Sanyival. Géza egy nagy cég vezérigazgató helyettese volt akkor, és vissza akart térni a gitározáshoz, amit hosszú évekre háttérbe szorított. Sanyi meg a legizgalmasabb gitártanárok egyike.

Most meg együtt léptek fel. Géza a gitáros, Sanyi meg Dj Sas.

Sanyival rég találkoztam, évek óta nem láttam, csak a posztjait itt-ott. Az egyik kedvencem.

Nagyon jót beszélgettünk a koncert után.

Dharma, meg a jókedv.

Össze is kötöttem őket Andris bátyóval – hátha abból is kisül valami izgalmas. Ha már mindketten a jókedv Bodhisatwái.

Andrásnak kiállítása lesz.

Mondhatom első mesterem. 

Sokszor nem értettem, mit beszél. De volt valami magabiztosság benne, ami miatt elhittem - hogy értem. Aztán persze rájöttem - nem.

Itt elárulom - néha most se. De szeretem.

Szóval, gyertek!!!

 Itt egy filmecske is a megnyitóra készülődésről.

Hogy mi legyen az a kedves, de kis hülyeség, amit érdemes lenne megcsinálni.

Indítok Szabinak egy verses blogot – minden héten kiteszek egy versét. És ha elfogy, és nem küld újat, akkor írok én.

Persze tudom, hogy ez kimeríti a csendes muszájtatás fogalmát. Így nem is fogom megtenni. Pedig gyűjthetnék neki rajongókat. Meg lájkolókat.

És mivel már a fejemben végig is játszottam, el is tudom engedni.

Meg egyáltalán – Szabival? Nem úgy van az, hogy azok a versek csak úgy jönnek hetente, mert kell. Én se tudok csak úgy festeni mindig valamit.

Csak kitaláltam.

Váradi Szabolcs: Az ölelés fontosságáról

már egy hete is volt tán

de itt vagy most is velem

mostam már kétszer is azóta

de a pólóm ami rajtam volt

itt van épp a kezemben

te lettél tőle az öleléstől

nem hordom csak úgy van a széken

néha-olykor beleszaglok

mint most is

hogy amíg el nem illan molekuláról molekulára

itt legyél te is

hogy hazudik az elme

de hát ez csak öblítő hallom amint mondod

hangsúly-gesztikuláció

igaz tényleg az csakhogy ott bújsz meg alatta

te magad épp csak egy szippanatnyit

de pont attól lesz végül az egész a te

test-kvintesszenciád

na jó nem bánom legyintesz

megengedem

és kilépsz a hunyorgató kánikulába.

Valami kedves, de nagy hülyeséget. Olyat, amiről hosszan lehet beszélni.

De semmi nem jut eszembe.

Hagyom, hátha jön magától.

Amit biztos szeretnék, az a Száz év vagány elkezdése.

Olyan valakikről írnék, akik tényleg vagányul belecsaptak az álmuk megvalósításába. Nem adták fel, végig verekedték magukat rajta. Átéltek pár kudarcot, de megcsinálták.

Tegnap le is egyeztettem Edittel, hogy ő lenne az első. Ennek örülök, neki is tetszett. Szóval A nagy Szöcske sztori lesz az első.

Zoli a kereskedelmi igazgató lenne a második – terveim szerint. De nem érem el. Hátha visszahív egyszer – nem adom fel.

Na meg Eszter. Vele majd csak jövő hét után találkozom. Más megbeszélni valóm is van vele. Kitaláltam, hogy lehetne nagyon profin megvalósítani egy nagy álmát – egy galériát.