én

Festőművész vagyok. Alapvetően. Szeretem.

Négy gyermekem van. Három fiú és egy lány. Igyekszem szabadnak nevelni őket.

Életem során rengeteg mindenbe ártottam bele magam. Voltam tréner-coach, szerveztem koncerteket. Folyamatosan tanítok, imádom, és alaposan ismerem az asztrológia analógiáit. Legújabb játékom az italok világa. Pár éve bártendernek tanultam, és nagyon élvezem.

Hiszek az alkotás erejében. Igazából ezt tanítom mindig, minden platformon mindenkinek. Sőt, igazából szeretek részt venni bármilyen alkotási folyamatban, nem csak a művészeti életben. Segíteni is szeretem mások alkotási folyamatát.

Azt szokták rám mondani: kreatív.

A művészekről van egy kép – ők olyan kreatívok.

Na de mitől is?

Mert alkotnak. Kitalálják, vagy meglátják, vagy meghallják, valamilyen módon megtapasztalják, és ezt valamilyen formába öntik. És ha kell, ezt nap, mint nap megteszik. Egy festő odaáll a fehér vászon elé, a szobrász a kőtömb elé, és elkezdi nulláról.

Az évek alatt ebből rutin lesz, elmúlik a görcs, hogy jól fog-e sikerülni. De az izgalom, a kezdés öröme megmarad.  A festő látja már magában a képet, csak meg kell fesse, a szobrász is látja a formát, csak le kell szedje a fölösleget .

Ez az alkotás folyamata. Az alkotás a kreativitás.

Márpedig alkotni minden életterületen lehet.

Egy új termék, egy új pénzügyi rendszer, egy program, egy stratégia, mind-mind alkotás.

A gazdasági területen az alkotás öröme sokszor elvész a sok szabály, törvény, gazdasági mutatók között. Már észre se veszik, hogy alkottak valamit. A legrosszabb esetben már eleve utálják, ha valami újat kell létrehozni, a sok nyűg miatt.

A festőtől sose kérdezik, milyen, amikor vásznat feszít, vagy alapozást készít a képének. A szobrászt se, hogy hányszor köszörüli a vésőit.

Milyen lenne, ha a Nagybányai Festőiskola nem jött volna létre, mert macerás vásznat alapozni? Akkor még nem is lehetett alapozott vásznat venni, mindenki magának készítette. Vagy, ha Ferenczy Béni nem készített volna szobrokat, mert nagy a macera az öntőformák elkészítésével?

Ne hagyjuk, hogy a mindennapi rutin elvegye az alkotástól a kedvünk.

Alkotni jó.