Ezt már tudom - nem jelent jót. Mondjuk rosszat sem feltétlen.

Nem panaszkodós. 

Van ilyen.

Jobb nem nyaggatni, hogy na de mégis?

Egyébként ez koncentráció.

A koncentráció nem rossz. Ha rossz az iránya - akkor nem jó.

Szélsőséges esetben, ha teljesen az érzetek irányítják, akkor lehet depresszió. Mondjuk egy rossz érzet kerül a fókuszba. És állandóan arra figyelsz. A végén már arra koncentrálsz.

Na ez nem jó.

Ha tudatos a koncentráció, akkor az nagyon jó. Az olyan meditáció féle.

Szt Ágoston azt mondja, hogy van múlt, jelen, meg jövő. Igen, de ha a jelen nagyobb mint nulla, akkor már egy része vagy múlt már, vagy jövő még. Szóval olyan, hogy jelen nincs is. Értelmezhetetlen.

Úgy magyarázza, hogy van az emlékezés, a várakozás és a koncentráció. Egyértelmű, hogy a várakozás a jövő, az emlékezés a múlt - és a koncentráció a jelen. Igen ám, de ez az időn kívül esik. 

Mindenkivel történt már olyan, hogy elmélyült valamiben, odatette a koncentrációt - és kiderült, hogy órák mentek el, míg ő azt érezte alig egy fél óra lehetett csak. Vagy fordítva, azt érezted, hogy órákat voltál ebben az állapotban, míg csak alig tíz percet. 

Szóval, ha koncentrálsz, kikerülsz az időből.

Ha az érzetek irányítanak, és úgy koncentrálsz, akkor is kikerülsz az időből. A depressziósok sem érzékelik, hogy mióta vannak ebben az állapotban.

Szóval - drága Nóra, tudatosan koncentrálj, akkor úgy elmúlik az idő, észre sem veszed.