Erről már rég akartam írni, csak most elvarázsolt a festés.

Felhősi Attila után átgondoltam a kreativitás fogalmát. Ő is használta.

Értem, hogy mire gondolt. Azt is értem, más mire gondol, mikor ezt használja.

Persze én, másként gondolom.

Mondjuk, én nagyon kreatívan tudok szemét is lenni. Ahhoz is kell ám. Hogy a másiknak, majd csak órák múlva essen le.

Az alkotásnak van egy nagyon pozitív felhangja a magyar nyelvben. Végül is erre gondol mindenki, mikor a kreativitás szót használja. 

Szerintem rosszat nem alkotni szoktak. Rosszat csinálnak.

Szóval, szerintem az alkotás nagyon fontos. Nekem van benne rutinom. Van, akinek kevesebb ilyen pillanata van. 

Meg kell becsülni. És milyen jó, ha valaki a napi rutinját is úgy tudja megélni. Mondjuk egy szendvics a gyerekednek, vagy valakinek.

Bár szerintem egy jó szó is az.