Sarkvidéki levegő közeleg. Ezt írják a neten.

Ilyenkor valamiért mindenki az Északi-sarkra gondol. Arktisz.

Ott azért hideg van. Állítólag. Én még sose voltam ott. 

Pedig van másmilyen sark is. Például a Wesselényi utcában van egy Sark kocsma. Azt láttam már. De akkor meleg volt. Nyáron jártam arra. 

És van egy ilyen nevű sziget a Csatornán. A Csatorna-szigetek egyike. Persze a brit koronához tartozik. Na ott se voltam még. Biztos jó idő van. Golf-áramlat, meg ilyenek.

Szóval most nem tudom milyen idő jön.

Meg ez az idő úgyis relatív. 

E=mc²

A tömeg-energia ekvivalencia a relativitáselmélet egyik következménye. 

Ezt se tudom bizonyosan. 

Ellenben itt Einstein a sarokban van.

Szeretem amikor a divat olyan tendenciákat mutat, amik megegyeznek az általam nagyra tartott ősi analógiákkal.

Például mostanság a csajok újra hordják a rózsaszínt és az ezüstöt.

A rózsaszín a Vénusz színe, az ezüst a Holdé. Az érzelmek és a nőiség. Szóval az ő színük valóban.

Már csak azt kell megnézni hol hordják ezt a két színt - és akkor azt is leolvashatjuk pontosan hogy is vannak.

Például ha ilyen színű a cipőjük, akkor azzal azonosulnak. Ha megnéztek egy rózsaszín cipős csajt, láthatjátok, hogy igazán érzelmes állapotban van. Azonosult az érzelmekkel. És tényleg. Ha figyelitek kicsit, látszik rajta. Vénuszi - olyan istennős.

Persze az elhasznált cipők előbb-utóbb a szemétben végzik. A szeméttel pedig mostanában sokat foglalkoznak, hogy sok van belőle a Földön.

A Földre szeretek úgy gondolni, mint Földanyára, Gaia-ra. Az ősi istenek egyikére. 

Szerintem nem kell félteni. Ha elege lenne belőlünk, emberekből, kicsit megrázná magát, aztán már nem szemetelnénk. 

Addig meg szeretném nyugodtan nézegetni a rózsaszíncipős csajokat.

Úgy gondolom az, hogy olyan példát mutassanak, ami követendő, és adjanak a követéshez támpontokat. 

Mondjuk ott volt Gothama Buddha. Rájött, hogy ok-okozat összefüggés van a világban. És próbálta átadni, hogy nem jó meg rossz van, hanem helyes út, meg szándék. 

Szerintem nem keveset elmélkedett ezen. És olyankor ücsörgött - mondjuk szépen ült. Erre a legtöbb Buddha ábrázoláson ül. 

Ebből a logikából kiindulva, akkor mi volt Jézus Krisztus legjellemzőbb mozdulata? 

Biztos nem a kereszten feszülés. Pedig, ha bemész egy templomba - mondjuk, ami nem református - egy feszületet biztos fogsz találni. 

Ezt az európai keresztény kultúra valahogy imádja. Ezt a feszülést.

Pedig, akárhogyan is nézzük, a fő attrakciója az volt, hogy feltámadt. Általjutott a halálon.

Ismerünk jó néhány tanítását, példázatát. Nem arról szólnak, hogy feszülj meg.

Akkor inkább az ücsörgés.

Nézem ezt a debreceni flashmobot. Jófejek.

Előbb olvastam Luca új bejegyzését a facen. Tudjátok, aki óvónő, de nem tudja, hogy fog megélni. És ezt le is írta. Ebben a posztban a külföld-belföld különbség kerül elő újra. Meg a kedv kérdése. Mármint ahogy én olvastam.

Nézem a videón, milyen nehezen vonódnak bele a történésekbe a szemlélők. Látom, hogy egyesek meg sem szakítják a vásárlás folyamatát. Mások forgalmi akadályt látnak. Azért a végére összejön egy kis taps.

Eszembe jut a kedvencem, a Rijksmuseum flashmobja. 

Másként figyelik. Tényleg. 

A járólapokban is nagy különbség van.

Azért én remélem, Luca itthon lesz óvónő.

Én nagy Vénusz párti vagyok.

Ha egy csaj vénuszi - na azt rögtön kiszúrom. 

Az asztrológia rendszerében például a Vénusz két jegy ura is. A Bikáé és a Mérlegé.

A Venus Genetrix és a Venus Victris. A Vénusz-anya, a leszármazó Vénusz és a győzedelmes Vénusz, a harcos istennő.

Mostanában, egyébként, hihetetlen szép Bika csajok kerülnek az utamba. Imádok gyönyörködni bennük, de már nem dőlök be nekik. Nagyon dolgosak, meg nettek. 

Szerintem mostanában - ebben a kevésbé érzelmi, inkább akarati világban - elég sok dolga van Vénusznak. Talán kicsit meg is fáradt. Elgyötört.

Venus Excrucior.

Könnyű azt mondani. És tényleg így van.

Mert ugye, mikor érzed jól magad?

Ha éppen jól érzed magad - pont akkor.

Szóval pont akkor, pont kell érezd, hogy jól érzed magad.

Ez azt feltételezi, hogy pont akkor figyelsz magadra, és észreveszed, hogy jól vagy.

Tehát nem azon jár az eszed, hogy majd, ha..... - hanem pont akkor, pont ott, azon van a figyelmed, amit épp csinálsz.

Akár érezheted rosszul is magad, akkor is jól érzed magad, hiszen a figyelmed magadra irányítottad. Ez persze csak szójáték - lényeg, hogy ha rosszul vagy, akkor könnyebben figyelsz éppen magadra. 

Ha például autót vezetsz, és nem azon jár az eszed, hogy oda kell érned, meg, hogy mi lesz majd akkor, ha odaérsz, hanem azon, hogy most váltani kell, és pont jókor nyomod ki a kuplungot, és pöccinted a következő fokozatba, és engeded vissza a kuplungot, és adod a gázt - akkor érezheted, hogy milyen jó vezetni, vagy csak azt, hogy milyen vezetni. Tudod, hogy vezetsz.

Na erre mondják a tanítások, hogy benne lenni a mostban, a jelenben. Hogy tudod, hogy mit csinálsz éppen. 

És, ha odafigyelsz arra, amit csinálsz, akkor, de tényleg csak akkor, érezheted jól magad. Most például én, ahogy írom, élvezem, hogy milyen kis légiesen plattyognak a betűk, ahogy leütöm őket. És milyen okosakat írok. Milyen jó csávó vagyok - de tényleg.

„Mert gyűlöletet sohasem szüntet meg másik gyűlölet.

Örök törvény: ha nem gyűlölsz, úgy szűnik meg a gyűlölet.”

Vekerdi József fordítása

„Mert a gyűlöletet nem a gyűlölet győzi le, hanem a szeretet. Ez örök törvény.”

Oborny Beáta, Szendrő Csaba fordítása

„A gyűlöletet sohasem

szünteti meg gyűlölet,

csak a szeretet. –

Ez az örökkévaló Törvény.”

Fórizs László fordítása

A Dhammapada 5. verse

Az örökkévaló Törvény – avagy visszajutunk-e az egységbe?

Tételezzük fel, hogy az örök törvény maga a mindenség.

Keresztény kultúrkörünkben az egy, és az örök szinonimaként szerepel.   

Így az örök törvény az egység megfogalmazása.

Viszont ez az egység egy kettősséggel, egy ellentétpárral fogalmazódik meg. A gyűlölet áll szemben a nem gyűlölettel, avagy a szeretettel.

Hogy lehet ez?

A Tao Te King azt írja Weörös Sándor fordításában:

„Az út szülte az egyet,

az egy a kettőt,

a kettő a hármat,

a három valamennyi létezőt,

mind tartalmazza a hímet és a nőt,

s a láthatatlan lehelet egybeolvasztja ezeket.”

Mi meg itt vagyunk ebben a valamennyi létező világában. A sokaságban.

Ha elindulunk, hogy ebből a sokaságból visszajussunk az egységbe, az utolsó előtti lépés a kettősség lesz.

Talán ezért.

Ez az, ami még értelmezhető a valamennyi létező szintjén.

Valószínű, hogy az egységet ebből a sokaságból nem tudjuk megfogalmazni. Csak így.

Olyan rég volt talán már ez az egység, azok a szavaink is kikoptak, amivel le tudtuk írni. Vagy egyszerűen már értelmüket vesztették.

Szó szerint gyűlölet-nem gyűlölet. A fordítók mégis jobban szeretik a szeretet szót alkalmazni.

Szerintem igazuk van.

A nem gyűlölet olyan passzív dolog. A szeretet aktív. Megjelenik benne az ÉN.

Ha kimondom, hogy ÉN szeretem, akkor máris megjelenik a többi én. ÉN IS, ÉN IS, ÉN IS.

Ne feledjük, a kettősség szintjén állunk. Itt minden kiéleződik. Az ÉN IS-nek rögtön megteremtődik az ellentétpárja. Ha az ÉN IS az állítás, ennek a tagadása a TE NEM.

Hogy jutunk ebből a – mondhatni óvódás – szembenállásból az egységhez?

Hogy lesz ebből egy, és örök?

Hol van az a „láthatatlan lehelet?

Hogy látjuk meg, hogy ez csak egyben igaz?

Talán így:

ÉNISTENEM.

Az úton levés egy izgalmas állapot.

És látható, ha valaki valóban az útját járja. 

Izgalmas az is, hogy hol kezdődik, hogy lépsz rá. Végül is az a kérdés, hogy hol kezdődik a valódi életed?

Általában csak később látod meg, hogy hol kezdődött el az út. Lehet ez egy beszélgetés, egy találkozás.

Tapasztalatom szerint az úton lévők izgalmasak, érdekesek. Mindig van valami tervük. Átlátják a helyzeteket. Jókedvűek.

Persze nem kell azt gondolnia senkinek, hogy ez akkor egy állandó állapot. Ugyanúgy vannak nehézségek, akadályok, kerülők, toporgások. Csak más a megélésük. Talán a tudatosság az, ami mássá teszi. 

Aki közös az út-tal,
az út-at elnyeri.
Aki közös az erénnyel,
az erényt elnyeri.
Aki közös a veszteséggel,
a vesztettet elnyeri.
S aki kétségben imbolyog,
annak szavát senkise hiszi.

Tao Te King - Weörös Sándor fordításában

Baudelaire búcsúlevelét 234 000 euróért árverezték el.

Persze ez nem azt jelenti, hogy ennyit kért a műveletért az aukciósház, hanem ennyit fizettek érte. Nem néztem utána, de lehet, hogy többet is, ha jönnek még rá járulékok, meg jutalékok.

Azért ez sok pénz. Ha hozzávesszük, hogy meg sem halt - túlélte az öngyilkossági kísérletet, és élt még vagy 22 évet. 

Ilyen kalappal senkinek nem sikerülne - szerintem. 

Szombat este, ha sétálsz az Andrássyn, akkor több limuzint láthatsz, a tetőablakból kilógó visító csajokkal.

Egyébként bírom.

Honnan jött ez? Szociológusok biztos kutatják már. 

Talán a Pretty Woman című filmből. Nekem legalábbis idáig nyúlik a kultúrám. Amikor Richard Gere ment Julia Roberts-ért.

Szóval minta alapján csinálják.

Végülis a Facebookon is minta alapján postolunk. Van a kedvencem, hogy elmennek és megfestenek valami híres festményt, aztán selfiznek a kész képükkel.

Tehát egy festmény reprodukciójáról készítenek maguknak egy másolatot. 

Szeretném, ha lenne ilyen - mondjuk - marketingben is. Mondjuk, elmennék Nórával meg Zolival egy ilyen workshopra, ahol - mondjuk - egy nagyon híres marketing tervet másolhatnánk le. Talán egy Coca-Cola, vagy egy Steve Jobs marketing tervezetet. Persze nem lenne ott az eredeti terv, csak a fénymásolata. És azt szépen egy délután lemásolhatnánk. És akkor, de csakis akkor, készítenénk magunkról egy selfit, és kiraknánk a Facebookra.