Bennünk élő képek
Vannak ezek a képek, amik ott bent, legbelül.
Élnek.
És persze, lehet, egyáltalán nem úgy volt.
Szerencse, hogy át tudom írni belül. Mert akkor az a kép él.
Ez úgy is tud működni, hogy átírok valamit, ami nem úgy volt - olyanra, amit akarok. Mert az elme szabad.
És lehet, hogy fontos, hogy úgy éljen bennem. Mert kedvesebb. Meg igazából - már mindegy.
Zitáról például van bennem egy kép. Több is persze. De ezt imádom.
A 2009-es kiállításom megnyitóján találkoztunk először. Laza, bő farmernadrág - fehér ing, hasán megkötve, köldök kint. És egyáltalán nem biztos, hogy ebben volt. Kicsit olyan sztereotip is.
Nem baj. Biztos találnék ilyen képet a neten. Csak be kéne ütni: Zita.
Mutatok másik képet róla - ez két éve volt, mikor meglátogatott Micikével a hasában.