Zolit nagyon szeretem. Most egy fél mondatával megoldott egy problémámat.

Találkoztunk.

Megmacskásodott a lába. Azt mondja, mostanság minden félét iszik, nem csak sört. Biztos amiatt. Más nem lehet.

Szóval söröztünk.

A kétfarkúnak volt egy rendezvénye – megnéztük. Érdekes alakok. Az volt a legfurcsább, hogy olyan mosolytalanok – de tényleg. Kellemetlenül középiskolás humor uralta azt a pár mondatot, amit meghallgattunk.

Gyorsan átmentünk a Wichmannba.

Aztán kiderült, kevés sört ittunk, mert ugyancsak megmacskásodott a lába.

Én tudom ám mi a baja. Nem kapott mostanság egy kellő impulzust, ami kilöki ebből az állapotból. Lehet, elviszem színházba. Nekem az bejött nemrég.

Szóval be kell mozgassa a lábát, hogy használni tudja. Van megfázásnak is ilyen állapota, amikor megmozdulni is fáj, aztán, ha felkelsz, meg jössz-mész kicsit – sokkal jobb lesz. A homeopátiában erre az állapotra Rhus Toxicodendront adnak. Mérges szömörce. Belemerevedett valami mérgeskedésbe. Egyébként a kissé pesszimista, kicsit rosszindulatú, állandóan mindenre megjegyzéseket tevő idősebb társaink is mind ezzel a problémával küzdenek. És ez az első testi tünet.

Szóval Zoli, legyél vidám.