Áhhhh. Gondoltam, vannak azok a képeim, amikkel elkezdtem ezt a csajos sorozatot. Szeretem őket.

De azóta készültek jobbak, izgalmasabbak.

Hála Hannának.

Szeretem, amikor alliterál.

Szóval, arra gondoltam, leveszem őket a feszítőkeretről, és feszítek új vásznakat. És akkor tényleg, úgy komolyan, olaj-vászon.

De nem tetszenek a méretek. Túl szélesek. Mondjuk úgy tíz centivel. 

És akkor rájöttem, ezért sem sikerült őket annyira jól megoldjam. Mert a képek mérete nem volt jó a témához.

Szóval, ma nem festek feszített vászonra.

Visszatérve az alliterációra. A h - annyira Hold jellegű hangzó. Nem azért, mert a Hold is h-val van. Hanem a karaktere miatt. Olyan anyai. De azért van benne az az anyai muszájtatás is. Egyébként a hétfői is a Hold analógiái közé tartozik. 

Hajrá hétfő!