Nem is olyan régen még úgy képzeltem, hogy a gondolkodás tartja az egyensúlyt az érzelem és az akarat között.

És hogy, igazándiból ennyi is a funkciója.

De, Balikó tanár úr rávilágított, hogy a gondolkodásnak is van egy saját útja. Persze ez a filozófia. 

Ettől persze ez nem lett az én utam. Sőt! Csak megértettem.

Arisztotelész első mozdulatlan mozgatója számomra teljesen abszurd. Borzalmas lehet első mozdulatlan mozgatónak lenni. Én a helyében boogie-woogie-t hallgatnék, mondjuk Fats Domino-t és Jerry Lee Lewis-t, és a lábamat valami kellemes langyos tóban lóbálnám. 

Kicsit nevetnék is Arisztotelészen, hogy ilyen marhaságokat gondol rólam.

Gerivel viszont rég beszélgettem. Pedig szeretek. Megint elfoglalta magát egy lánnyal. 

Geri szereti megindokolni gondolatilag, hogy mit miért csinál, vagy nem csinál. Fontos neki ez a gondolatiság. Persze én azt gondolom, hogy az intellektus remek szolga, de rettenetes mester. Szóval jó, ha okos vagy, de ha ez fixa ideákat szül, az nem jó. Azt gondolom, hogy az első mozdulatlan mozgató is ilyen idea. 

Egyébként értem, hogy miért lett az. Azért mozgató, mert belőle indul ki minden. Azért mozdulatlan, mert akkor a teremtés nem lehet az első történés. 

Geri okfejtésein is lehet mindig nevetni. Ha lány van a történések mögött, akkor meg nagyon lehet. Olyankor annyira csak arra figyel, hogy csillogtassa az elméjét, hogy a legbanálisabb poénokba simán belesétál.

Az benne a nagyszerű, hogy sose sértődik meg. 

Én kifejezetten kedvelem Gerit.