Mióta azt terjesztem magamról, hogy az italokhoz is értek, veszem magamnak a bátorságot, hogy sátoros ünnepekre likőröket készítsek családtagjaimnak ajándékba.

Idén Karácsonyra a kecskeméti barackpálinka az alap.

Kávélikőrrel kezdtem, de hirtelen eszembe jutott, hogy túrórudi likőrt akarok készíteni. Nórának mondtam is. Azt mondta: nagyon örül, de nem szereti a túrórudit. Akkor minek örül – ugye?

Ma kislányommal töltöttem a napot. Azt kérte mandarinlikőrt is készítsünk. Legyen.

Az italoknál az íz egyensúly fontos. Hogy nem lesz egy likőr irtózatosan édes?

Az egyensúly fontos. Az akarat és az érzelem között a gondolat tartja az egyensúlyt. Ha reggel felébredsz, és faállást csinálsz – jóga, mikor fél lábon állsz – és ha nem dőlsz egyik irányba sem, akkor vagy egyensúlyban.

Ha egy lábon állsz, az miért fél láb? A kettő az egy? Most akkor ott, mi van az egyensúllyal?

Nagyon jó lett. A végén került bele pár csepp grapefruit keserű. Az egyensúly kedvéért.